A jeles napok nem csak ünnepléssel járnak, hanem ún. státuszvizsgálattal is. Összekészítettem hát majdnem az összes gyerekemet, és elsétáltunk a védőnőhöz.
Miron 8 kiló, 69 cm és minden rendben a fejlődésével.
Fogacska még nincs.
Minerva 23 kg és 110 cm. Vele is minden rendben, nagyon ügyes volt, okos és együttműködő.
De van ám sztori is… Az egyik feladat az volt Mincsikének, hogy rajzolni kellett. Kapott papírt és egy fekete ceruzát, majd nekiállt… Mostanában itthon az ovis foglalkoztató füzeteket lelkesen csinálja (színez, karikáz…) de rajzolni nem nagyon szeret.
Közben a védőnő Mironnal foglalkozott és engem kérdezgetett. Én néha odalestem, hogy alakul a rajz, és elégedetten állapítottam meg, hogy az én lányom azért tud, ha akar. A baj talán az volt, hogy túl sok ideje volt, és túlsatírozta… Amikor elkészült, a védőnő nagyon megdícsérte: “Hát ez nagyon szép, te nagyon ügyes vagy! Ez egy boszorkány a seprűjével, ugye?”
Mincsikém először büszkén mosolygott, majd csodálkozva felnézett, végül félve megszólalt: “Neeem, ez anya!”
2 megjegyzés:
:D Boszi anyu.
Márktól is megkérdezte a védőnő, hogy akar-e rajzolni. Ő azt felelte:" Hááát... Kösz, de nem."
Ez a művészi alkotás egyszerűen zseniális!
A védőnő kicsit benézte, ugyanis...
Ez egy felfelé néző orosz származású ember. Bajusszal, szemüvegben, usánkában, szőrös gúnyában.
Mutat egy rúddal, mint Toldi!
Megjegyzés küldése