2010. április 28., szerda

Elalvás Mincsi módra

Este fürdés után megissza a kakaóját, még picit nézi a tévét, majd megegyezünk, hogy felmegyünk aludni. Odamegy Apukához, aki felveszi őt, én pedig Mikit és Minnie-t, a telefonomat, egy Agatha Christie könyvet, és irány az emelet.

Mincsike befekszik az ágyába, betakargatom, Apuka lemegy, én pedig leülök az ágya melletti fotelba. Innentől kb. a következők szerint alakul az elalvás menete:

Mincsike: – Elmeséled nekem a Három mackó történetét? igen, minden este ugyanez a kérés
Anya: – Hát persze!
és már fogom is a könyvet, ami magától kinyílik az 59. oldalon, a kért mesénél.* Miután elmeséltem:
M: – De jó mese volt! – és persze tapsol. Jó éjszakát kívánok neki, megpuszilom még egyszer, és megkérem, hogy aludjon.
Ilyenkor szoktam kinyitni az én könyvemet és olvasni, amíg elalszik. Tegnap inkább a telefonomat fogtam, és abba rögzítettem a “történéseket”, hogy hiteles legyen. :)
Kis idő múlva:
M: – Mi volt ez?
A: – Egy autó ment el az utcában.
M: – Akkor jó.
Kicsit később:
M: – Melegem van, kitakarózhatok?
A: – Igen.
– és kitakarózik.
M: – Majd holnap jön a Dédi?
A: – Nem, holnap nem jön a Dédi, majd pénteken jön.
Kb. 1 perc csend, majd:
M: – Szőcsúszott a nadrágom, lehúzod? – lehúzom.
Kb. 1 perc múlva:
M: – Nincsenek itt bogarak, meg pókok?
A: – Nincsenek Kicsikém, aludj nyugodtan!
M: – És hangyák se?
A: – Hangyák se.
Pár perc múlva:
M: – Anyuka, betakarsz? – betakarom
Kb. fél perc múlva:
M: – Nekem keekakíni!
Kimegyünk a fürdőbe, pisil. Visszafektetem, és megkérem, hogy most már aludjon, de gyorsan.
M: – Mi volt ez?
A: – Egy vonatot hallottál.
M: – Egy honatot? Akkor jó.
Pár perc múlva:
M: – Száj a kezem! Majd hamar meggyógyul?
A: – Igen, gyorsan aludj el, és reggelre már nem fog fájni.
M: – Anyucikám! Kérdezhetek halamit?
A: – Igen.
M: – Jó.
– és persze nem kérdez
Kicsit később:
M: – Nem tudok aludni, mert ugatnak a kutyák. Majd mindjárt abbahagyják?
A: – Igen.
– ilyenkor már szándékosan vagyok szűkszavú
M: – Melegem van. Kitakarózhatok?
A: – Igen.
Pár perc múlva:
M: – Mi volt ez a hang? Honat?
A: – Igen.
M: – Majd hamar elmegy?
A: – Igen.
Kicsit később:
M: – Ideteszed az arcomhoz a takarót? – odateszem
M: – Kösz!
Fél perc múlva:
M: – Nem jó a párnám! Megigazítod? – megigazítom
Fél perc múlva:
M: – Betakarsz? Százom. – betakarom
M: – Kérdezhetek halamit?
A: – Igen.
M: – Akkor jó… Inkább nem… Majd holnap.
Kicsit később:
M: – Majd máskor is jön a Dédi?
A: – Igen.
M: – Hallottam halamit!
A: – Egy autó ment el az utcában.
Pár perc múlva:
M: – Szehúzod a zoknim? – felhúzom
M: – Anyu, nincs itt bogár?
A: – Nincs!
M: – Meg oroszlán se?
A: – Nincs!
M: – Akkor jó!
Kicsit később:
M: – Anyucikám, nem tudom tekergetni a hajam.
Fél perc múlva:
M: – Most pedig alszom kicsikét.
Fél perc múlva:
M: – Anyucikám! Én buta vagyok?
A: – Dehogy Drágám, Te nagyon okos kislány vagy.
Kicsit később:
M: – Majd mindjárt lemegyünk?
A: – Persze, csak előbb aludj pár órát.
Fél perc múlva:
M: – Mi volt ez?
A: – Autó.
Kicsit később:
M: – Alszok!
Fél perc múlva:
M: – Nem alszok!
Fél perc múlva:
M: – Anyucikám!
Fél perc múlva:
M: – Kérdezhetek halamit?
A: – Igen.
M: – Majd később, jó?
Kicsit később:
M: – Anyucikám!
Fél perc múlva:
M: – Anyucika!
Kicsit később:
M: – Betakarsz? – betakarom
M: – Anyu!
Fél perc múlva:
M: – Anyucikám!
Fél perc múlva:
M: – Böcket a hátam! Meghakarod a hátamat? – megvakarom
M: – Most meg száj a lábam.
Kicsit később:
M: – Anyucika! Halamit akarok!
Fél perc múlva:
M: – Betakarsz engem? Mert lement rólam a takaró. – betakarom
Fél perc múlva:
M: – Anyuuu! Lement rólam megint a takaró! – megint betakarom
M: – Mi volt ez?
A: – Kaptam egy smst Gigitől.
Kicsit később:
M: – Anyucikám! Milyen színű a cumim?
Pár perc múlva:
M: – Mi volt ez?
A: – Semmi különös.
– még egy sms Gigitől :)
M: – Böcket a hátam! Nagyon böcket!!! – megvakarom
Kicsit később:
M: – Kitakarózhatok?
A: – Ki.
M: – És utána visszateszed a takarómat rám?
A: – Vissza.
Pár perc múlva:
M: – Anyucikám, nem tudok ásítani.
M: – Anyuka, betakarsz?
– betakarom
M: – De nem tudok alszikázni megfordulás nélkül, és akkor lemegy rólam a takaró! – megfordul.
M: – Anyucikám, betakarsz? – betakarom
Kicsit később:
M: – Nem tudok ásítani!
M: – Kitakarózhatok, és utána mindjárt betakarsz?

És itt volt vége. Elaludt. Kiosontam.
Bocsi, hogy kicsit hosszúra sikerült, gondoljátok el, élesben milyen hosszú volt. (kb. 1 óra)

* Vicus, ez az a könyv, amit Tőletek kapott. :)

9 megjegyzés:

Timi írta...

ÓÓÓ te jóóó ééééééég:DDDDDDDDD És még én panaszkodom, hogy néha fél órán át fogja a kezem Gé elalvás előtt! Mától kussolok:DDD hihi, nem semmi Mincsi:D

Tinca írta...

Ugye? Kis piszok. Tudja, hogy barmit megtehet velem.
Neked is bent kell lenni, amig elalszanak?
Timi, hol vettetek a hintaagyat es kb. Mennyibe kerult?

Kiss Zsu írta...

ÓRIÁSI!!! Imádom! :):)
Akkor fogjam be ugye, hogy az én lányom bemegy, és egy jóéjtpuszi után már alszik is igaz? :):)

Vicus írta...

Bocsánat, hogy ezt írom, de úgy örülök, hogy nem csak Annus az egyetlen gyerek ebben a világban, aki órákig képes magát dobálni, beszélni elalvás előtt, majd elájul az utolsó mondat közben, és horkol. :D
Eddig közel 2 óra volt a rekord, pedig én is próbálok nem válaszolni a kérdéseire, hátha... akkor jön a csel a részéről: Anya, szeretlek nagyon. Lehet erre nem válaszolni????

Edina írta...

Ez nem semmi! Egy szavam se lehet, Márk legtöbbször elalszik a mese végére. És a hajtekerés? Arról már leszokott Mincsi?

Tinca írta...

Zsu, Téged nem kérdeztelek! :P :)))

Vicusom, ha benézel... Nem tudok hozzászólni a blogodhoz. Szép lett, de valami nem stimmel.

Raindrop írta...

:DDDDDDDDDDDDDDDDDD
Csúcs ez a nőszemély!

Tinca írta...

Edina!
Van még hajtekerés is, de elalvásnál újabban beéri a sajátjával. Az enyémet éjféltájt kéri, amikor először ébred, én pedig aludnék. Gondolhatod, hogy nem megy úgy, ha valaki tép. :)

Maya írta...

Szia Kriszta,

Irigyellek a türelmedért. Én már kiakadtam vola, az tuti.
A délutáni elalvás az nállunk is traccspartis, de akkor legalább én nem vagyok álmos..:D
Este meg is őrülnék. Vagy apával kell táncolni, és úgy alszik el Nika 2 perc alatt, vagy az ölembe bújuk és úgy.