Ebédünk - fázisfotókkal

Rántott husi és halacska petrezselymes krumplival.
Hozzávalók:

A legfontosabbat majdnem kihagytam…
A husikat megütögetjük ezzel a kalapáccsal. Ha fröcsög, akkor kicsit nyafogunk, de csináljuk tovább.Amikor elfáradunk, folytatjuk két kézzel! (Egy ötlet: tátott szájjal könnyebb…)
Sózzuk, egészen addig, amíg anya nem kezd el sikítani, hogy “eléééééég”!
Szemügyre vesszük a kezünket, hogy milyen ragacsos lett, és megint nyafogunk kicsit…
  …de folytatjuk. Lisztet öntünk az egyik tányérba… és a tányér mellé… meg a földre is egy keveset.
A másik tányérba zsemlemorzsát, amibe azonnal belemélyesztjük mindkét kezünket, és megállapítjuk, hogy olyan, mint a homok.
Következő lépésben felütjük a tojást…
…jajj nee, anya kikapta a kezemből… Szerencséje, hogy a kevergetést végül rám bízta, így megúszott egy sírást…
Jön a lisztezés… A husikát jól belenyomkodjuk a lisztbe (nem baj, ha a pulcsikánk ujja is olyan lesz)….
…ha ez kész, akkor jól megrázzuk, majd…
… beledobjuk a tojásba!
Anya elkezd kiabálni, hogy “ne úúúúgy”, és a kezembe nyom egy villát. Azzal kell onnan kipiszkálnom… hát nem könnyű, de azért sikerül!
Jól belenyomkodjuk végül a zsemlemorzsába a husikát.
És ezután meg is unom… Nézzétek, a kezem is tisztára olyan lett… meg a pofim is…

… na és a nadrágom…
Az ebéd elkészült, nagyon finom lett, de olyan éhesek voltunk, hogy a fényképezés eszünkbe se jutott a végén - pedig tudom, úgy kerekebb lett volna ez a bejegyzés…

Ensaimadas - spanyol briós

Ez valami isteni! Sajnos nem 2 perc az elkészítése, bár lehet, hogy jobb is, mert akkor kétnaponta csinálnám. Próbáljátok ki, megéri, nem fogtok csalódni.

A receptet természetesen Limaránál találjátok - amit ezúttal is köszönök!  Én fahéj helyett a felét kakaóval, a másik felét túróval töltöttem meg (túró, tejföl, porcukor és egy kicsi búzadara).
Bárcsak még annyi lenne, mint a képen…

Sajtos croissant

Megcsináltam! Köszönet érte Limarának a receptért, Esőcseppnek pedig azért, hogy felhívta rá a figyelmet.

Kicsit összenőttek a sütőben, a fene se gondolta volna, hogy ekkorák lesznek. Legközelebb erre jobban figyelek.

Az íze isteni! Én a belsejébe is tettem sajtot, egyszerűen tökéletes lett!

Megcsináltam!!!

Olyan szép, finom és illatos! 10 percenként járok a konyhába szagolgatni.

A receptet megtaláljátok itt.

Limara! Köszönöm, hogy ismét brillírozhattam az általad kikísérletezett recept segítségével! Ti mennyit híztatok, mióta szenvedélyeddé vált a sütés? Na jó, elég egy családon belüli összesen. :-)

Pitát sütöttem

Négy hónap után végre újra itthon vannak Komáék.
Mincsike kb. úgy viselkedett hétvégén az első találkozásnál, ahogy vártam. Negyed óra apáhozbújós, szégyenlős huncutkodás után, ott folytatta, ahol abbahagyta júniusban. Volt ölelgetés, puszilgatás, simogatás mindkét körinek.

Nagyon sok szép, kedves és eltalált ajándékot kaptunk, jó érzés volt nagyon.
Ha Mincsikén múlik, akkor a spongyabobos tusfürdővel és a bobos fogkefével megy aludni – volt is hiszti, amiért nem tehette.

Gyrost ettünk, amiben annyi volt a különleges, hogy én sütöttem a pitát is. Szerintem nem kellett szégyenkeznem, nagyon jól sikerült. Természetesen a receptet Limaránál találtam. (Nagyon köszi a receptet és a segítséget!!!)

Andi! Köszi, hogy regiztél, és olvasol Te is. :-)

Na ki tud kiflit/zsemlét sütni?

Hétfő óta minden nap sütöm a kifliket, egyre szebbek lesznek. Tényleg nem vettünk azóta boltban pékárut.
Ma elkészült életem első zsemléje is, nem tudok szerény lenni, tökéletes lett kívül-belül.

Ismét köszönet Limarának a receptekért, mert az, hogy ma ismét sikerélményem volt, nagyrészt neki köszönhető.

Kiflit sütöttem

Néhány nappal ezelőtt fedeztem fel Limara blogját, azóta gyűjtöm a bátorságot, hogy megpróbálkozzam én is valamelyik kenyércsoda elkészítésével.
(Nézzetek be – de szigorúan teli hassal –, mert lenyűgöző, amit ott látni.)
Elsőre az “egyszerű tejfölös kiflire” esett a választásom, mert a nevéből az első szó erősen buzdított.
Az eredmény a képen látható. Elsőre szerintem egész szépek lettek, bár a formázást még gyakorolnom kell. (Légyszi ne hasonlítsátok össze Limaráéval.)
Az íze? Na azzal kicsit megszívtam, mert Apa azt mondta, hogy nem veszünk többet bolti kiflit, Martina pedig kérdezte, hogy marad-e neki reggelre. (Olyan édesek, ugye? Nem vették el a kedvemet.)
Ezúton is köszönöm Limarának a receptet. Legközelebb zsemlével próbálkozom.

A Limara-féle tejfölös kifli receptjét itt találjátok.