2011. január 10., hétfő

Újra az óvodában…

…avagy egy nagyon negatív poszt – de van ez így

Egy hónap kihagyás után, ma újra elkezdtük az ovit. Nehezebben indult, mint gondoltam. Mondjuk ez a nap amúgy is olyan volt, hogy ezért kár volt felkelni.

A gyerekülés Apa autójában maradt. (Zsuzsi, ezt a részt most légyszi ugord át, nem rendőrszemnek való, vagy legalább bírd ki, hogy nem teszel megjegyzést.) Apa úton volt már Martinával az iskolába, viszont minket sürgetett az idő, nem várhattuk meg. Sebaj, kertek alatt elgurulok az oviig, mi történhet – van ez így. 
Mincsikém nagyon szomorú volt az úton. Egyedül az lelkesítette, hogy vittük az óvónéniknek szánt karácsonyi ajándékot is. Bizony, azóta nem voltunk oviban, hogy átadhatta volna.  Azzal próbáltam a figyelmét terelni, hogy megbeszéltük, hogyan fogja odaadni. Eközben persze az én figyelmem is elterelődött kissé, így amikor egy kukásautót kellett kikerülnöm majdnem elütöttem egy kukást – de van ez így. Amúgy meg ő volt a balfék.
Az öltözőfakkoknál teltház volt, be se fértünk. Amikor végre befértünk, akkor pedig egy másik kislány ült ott, ahol az enyémnek kellett volna, sőt a ruhája és a cipője is odakerült, ahol Mincsike jele volt. Szegényem már a sírás határán volt. (Mármint az enyém.) Én anyatigrisként próbáltam birtokba venni a helyet, tekintettel arra, hogy a szóban forgó kislány fakkjánál senki nem ült, de kevés sikerrel. Apuka csak állt birkamód. Mármint az övé. Mincsikét próbáltam lenyomni a kislány helyére, de befeszített, nem volt hajlandó odaülni, mondván az nem az ő helye. Oké, igazad van kicsim, akkor várunk. Félig guggolva/térdelve nagykabátban, nagy hassal, 3 nagyobb ajándéktáskával, saját táskámmal, tornazsákkal,  kéztörlővel, egy zenélő unikornissal,  továbbá a “jajjcsakbenepisiljek” érzéssel pont erre vágytam – van ez így.
Sebaj, a várakozás alatt is történt észrevételeznivaló… Dadusunk éppen a mellettünk elhaladó kislánynak és anyukájának mondta: “Hát sziaaa, meggyógyultál?” Felkaptam a fejem, azt hittem hozzánk szól, gondoltam visszamosolygok, de nem ránk nézett, hanem a másikra… Hoppá, úgy látszik ez a kérdés se jár alanyi jogon, pedig csak egy többes szám kellett volna… Na ez pár perc múlva megismétlődött, másik gyermekkel, de az se Mincsike volt - van ez így.

Majdnem ennyi, de még valami…
Mincsikémnek próbáltam körülírva beadagolni, hogy mivel ő beteg volt, nem vehetett részt a karácsonyi ünnepségen, de neki is hozott a jézuska ajándékot az oviba és az óvónénik ma oda fogják adni neki. Mint már írtam, nagyon rosszul indult neki (is) a nap, szomorú volt, amikor otthagytam. Talán javított volna a hangulatán, ha tényleg megkapja. Nem kapta. Legalábbis én így tudom. Hmm… Van ez így… De miért?

Na jó, hogy valami pozitív dolgot is írjak, készen lettek a képek a mikulás ünnepségről.
Tudom, jövőre nem kell sapka… (Ismét megjegyzem, nem én adtam rá, gondolom így sikerült.)

beolvasás00031 beolvasás00032 Ez egy annyira tipikus kép, hogy ugyan nem nagyon látszik rajta a lányom, de kértem belőle… A többi gyerek esetében, ilyenkor csak a Mikulás látszódott, és a gyermek. Mincsikém megajándékozásához kellett a két óvónéni is - gondolom magától nem mozdult, hiába mondták a nevét. :)
beolvasás00033Végül egy csoportkép. Nézzétek az arcát. :)

beolvasás00042Vagy inkább így:
beolvasás00042Bár még nincs vége a napnak, de fentieken túl “csak” annyi történt egyelőre, hogy ismét elromlott a bojlerunk. Akinek déjà vu érzése van, az talált, süllyedt, volt már ilyen. Mikor is? Éppen egy éve, itt írtam róla.

Azt hiszem ma korán lesz fekvés…

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

JAj, az a cukor fej...mint mikor valakit tettenérnek...Nem nagyon élvezte, mi?
Na majd jövőre.
Miért nem kapta meg az ajándékot? Az egy amolyan elévülős dolog???

Ne parázz Tinca, az ovit hamar megint megszereti, hidd el.
Más gyereket meg tessék arrébb penderíteni a hasaddal, ha Mincsi helyére ül, ejynebejnye....
Gigi

Vicus írta...

:( :( :(

Mást nem is merek írni, nagyon sajnálom. Remélem hamar belerázódik ismét (ha egyáltalán volt valaha sokkal jobb), az óvónénik meg lehetnének figyelmesebbek. :(

Hány gyerkőc van a csoprtban? Jaa, megszámolom a csoprtképek, ok. :) Nem olyan hűdesok...

Óvónénik elfogadták az ajándékot?

Tina hova felvételizik? vagy csak nekem kerülte el a figyelmemet, mikor írtál róla? Bocsi. :(

Tinca írta...

Gigi! Nem elévülős, ma reggel megkapta. Tegnap biztos elfelejtődött.

Vicus! Nem tudok hozzászólni a blogodhoz!!!
28-an vannak a csoportban, de ugye mindig beteg valaki.
Martina egy nagyon szuper helyre felvételizik, majd írni fogok róla. Viszonylag kislétszámú gimi Tatán.