20 forint

Pocsékul indult ez a nap.  Az első  sírógörcsöt akkor kaptam, amikor megszólalt az ébresztő.  Persze nyomban megfogadtam, hogy ma sokkal korábban lefekszem -  sőt, kiszámoltam, hogy ez azt jelenti, hogy durván 14 óra múlva újra aludhatok. Hurrá! Sajnos, mint tudjuk az elhatározás kevés lesz, ehhez a gyerekek szoros együttműködése is szükséges, de mindegy, ebben a tudatban kicsit könnyebb volt levánszorognom az emeletről. Ettől függetlenül:
Világvége hangulat ON!

Második sírógörcs eltartott kb. a tizenötödikig, és akkor kezdődött, amikor kiléptem az ajtón és majdnem dobtam egy hátast a tükörjégtől, ami az ajtó előtt fogadott. Ez tegnap még nem volt itt!!! Szerintem csak a szemem látszott ki, ahogy mentem az autóhoz, és vonszoltam magam után Minervát. Csak a szemem, de így is annyira fáztam, hogy… ja igen, ezt már írtam, majdnem sírtam. (Francba is, rímek sicc!) Na nem részletezem tovább, mert annyira nem érdekes, csak még egy mondat: Mincsit beültetem, bekötöm, kezem lefagyott, már vérzik is, mert kirepedt (pedig kenem) autót beindítom, szélvédőt vakarom, mert havas, na ja tegnap frissiben le kellett volna kotorni, hol van a kaparó, csomagtartóban nincs, most már a másik kezem is vérzik, akkor csak a másik autóban lehet, de hol a másik slusszkulcs, persze bent, oké bemegyek, Apa mondja, hogy inkább menjek a másikkal, hát persze, megyek azzal, Mincsit kikötöm, gyerekülést hónom alá kapom, ja, az autót még nem állítottam le, megteszem, zárom, nyitom, beteszem, bemászik, bekötöm, beülök, bekötöm, bekapcsolok, átkapcsolok, indítok, megyek.

Ovinál kiszállunk, Mincsikém is kicsit le van lassulva, komótosan bandukolunk a kapu felé. Egyszer csak megszólal:
- Anya, egy pénz!
És valóban egy 20 forintos érme hevert a járdán.
- Anya, ezzel most mi lesz? – kérdezte izgatottan, mielőtt még megszólaltam volna.
- Ez 20 forint. Valakinek kiesett a zsebéből. De nincs itt senki, nem tudhatjuk, hogy kié, nem tudjuk visszaadni. Tudod mit? Te találtad, legyen a Tiéd! 
- Komolyan? – kérdezte és ragyogott az arca. Felvettük.
Világvége hangulat OFF.
Innentől kezdve be nem állt a szája, egyfolytában csacsogott, amíg be nem ment a csoportszobába.
- Milyen szerencsés vagyok! – mondogatta szerintem félpercenként. – Anya, mit lehet venni 20 dollárból?
- Forint. 20 forint Kicsim.:) Veszünk Neked belőle egy nyalókát, jó lesz?
- De jó, veszünk belőle nyalókát!
Nagyon boldog volt, és persze én is. Elbúcsúztunk, bement, becsukódott az ajtó, én még ott tettem-vettem, majd hallom a zárt ajtók mögül Óvónéni kedves hangját:
- Téééényleg? Most találtad? Hát te nagyon szerencsés vagy Mincsike!

Így tette szebbé a napunkat ma 20 forint…

És a ráadás:
A hazafele út még mindig ennek jegyében zajlott.
- Anya, inkább ne nyalókát vegyünk a pénzemből, amit találtam, vegyünk inkább olyan robotpókot*, aminek mozognak a lábai!

* 8.000 Ft