Végre tegnap eljutott hozzánk Zsuzsi barátnőm és kislánya. (Laci igazoltan maradt távol.)
Az idő kegyes volt hozzánk, kimehettünk az udvarra. A két ördögfióka mellett ugyan nem nevezném kimondottan teraszon ücsörgős, pletyizős délutánnak, de jó úton haladunk. Nagyon szépen eljátszottak, nem volt vita, hiszti, sírás, csak a végén, amikor elmentek. Szerintem már Enikő rég pancsizott otthon, Mincsikém még mindig vigasztalhatatlanul sírt.
Ezért Zsuzsi légyszi vagy sokkal gyakrabban gyertek, vagy soha többet, mert ezt én még egyszer nem akarom végighallgatni. :)
2010. április 10., szombat
Hancúr a kertben
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
Gyönyörűek a lányok! Mincsinek is milyen hosszú már a haja!!! Tudunk idén talákozni??? :D
Milyen jófejek! :)
Főleg az egymáson ülős képek tetszenek!
Önfeledt gyerekkor! :)
Tinca, majd mi is csináljunk ilyen képeket ha találkozunk!
Rám ülhetsz! :)
mennyire cukik!
a háton ülős kép díjnyertes!!!!!
Hiányoztok!
Gigi
Vicus! Hogyne, meg fogjuk oldani! :)
Erika! Ettől a bejegyzésedtől vidám lett a napom, köszönöm. :) Szerintem, ha meglátsz majd, akkor jönnek majd a kifogások, hogy "piszkos lesz a ruhám" stb... Vagy inkább földre löksz és Te ülsz rám. Legalábbis így jobban járnál. :)
Gigi! Vagyogatunk, de még mindig taknyosan, és olyan semmisejó a hangulat tudod...
Halihó! Meggyógyult Mincsike???
Tessék írni, hogy ha már jobban vagytok!
Puszi
Megjegyzés küldése