Egy hipermarkertben bóklásztunk, kivételesen egészen ráérősen és céltalanul. Ilyen esetben az ember kicsit tovább időzik a könyveknél, megfog, belelapoz, beleolvas és szagol. Komótosabban, anyagokat tapogatva, gyűrögetve megy végig a ruhaosztályon, nagyobb gondossággal nézi át az akciós termékeket, és persze egy csomó olyat megvesz, amire nincs szüksége, de ennyiért a hülyének is megéri. Na de, még nem tartunk a pénztárnál, hiszen az illatszereket kihagytam – nem véletlenül.
Ehhez a részhez kapcsolódik egy sztori, amit egészen biztos nem fogok tudni térdcsapkodósan leírni, pedig az volt. Nekem konkrétan a könnyem folyott, Martina meg a hasát fogta és nyihogott. Csak azért vállalom be egyébként, mert tudom, hogy más is járt már így… (Ugye???)
Tusfürdőt válogattam. Nagy kedvencem a narancsos Ziaja, hát vettem belőle. Vettem még egyet, ami olasz és kiegészítő címkén az szerepel, hogy porcukor illatú. Azt gondoltam, hogy a porcukornak nincs illata, de micsoda tévedés, van és isteni.
Némelyik flakonnál csak műanyag szagot éreztem, így kicsit rásegítettem. Távolabb tartottam az orromtól, és kettőt-hármat finoman pumpáltam a flakonon, hogy a levegő kihozza az illatot. Egyszer csak kiszúrtam egy teafaolajos márkát, amit samponban már próbáltam, és bevált, miért ne válna be tusfürdőben is. Na de előtte azért megszagoltam ám azt is. A fene se gondolt rá, hogy ez a zöld olajos cucc könnyebben szökik a házából… Jó nagy adagot nyomtam az orromba belőle. Azonnal odakaptam a kezemmel, és tűnődtem, hogy ezt hogyan oldjam meg… Próbáljam észrevétlenül beletörölni valamibe, vagy kérjek segítséget? Bevállaljam Martina előtt, hogy aztán később felhasználhassa ellenem? Á nem, nem tenne ilyet. Mit a fenét csináljak? Zsepi a táskám alján, egy kézzel nem boldogultam. Közben folyott mindenhova a cucc, marha rossz íze volt, meg ne kóstoljátok.
- Martina! Martinaaa! – próbáltam megszólítani, de ugye nem nagyon hallotta, mert kezem az orrom előtt, a számat pedig összeszorítottam, hogy ne folyjon bele még jobban. Nagy nehezen összejött a szemkontaktus, kaptam zsepit, de nem azonnal mert alaposan kinevetni szegény szerencsétlenül járt idesanyát előrébb való volt. :)
Amikor elkezdtem törölgetni a zöld teafaolajos tusfürdőt, Mincsikém észrevette, hogy valami nem stimmel, és nagy lazán, ovis hangerővel a legtermészetesebb hangsúllyal, megkérdezte:
- Mi van anya, kijött a taknyod?
Itt a poén, ennyi a történet, ő pedig a “bűnős”: 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése