2013. október 24., csütörtök

A rádió

avagy fontos dolgok Miron életében (1. rész)

Egy rádiós magnóval kezdődött még a nyáron. (Igaz, akkor még “dágyió” volt.)  A teraszon mindig szólt  rajta a Music FM, mert azt szeretjük… Miron először még csak eltekerte más csatornára. Majd felfedezte, hogy az antenna kihúzható, betolható, és tekergethető. Egyszer csak izgatottan jött felém: „Eltörött a rádió antennája, majd jön a szerelőbácsi és megjavítja!” Kijavítottam, hogy nem eltörött, hanem eltörted, de ez akkor még részletkérdés volt. Sebaj, van egy másik rádiós magnónk, kicsit nagyobb ugyan, de célnak megfelel. 2 napig azt hallgattuk. Majd egyszer csak izgatottan jött felém: „Eltörött a rádió antennája, majd jön a szerelőbácsi és megjavítja!” Igen, ctrl-c és ctrl-v, de nem véletlen, a második rádióval is az történt, ami az elsővel. Nagyon megviselte, nagyon szomorú volt, és naponta 50x elmondta, hogy: „Eltörött a rádió antennája, majd jön a szerelőbácsi és megjavítja!” A két rossz rádiót napközben állandóan cipelte magával. Martinával mindenféle alternatív megoldásokkal próbálkoztunk antenna helyett, pl. drót, de nem sok sikerrel. Közelgett Miron névnapja… Mit is vegyünk… olyat, ami nincs neki… és aminek nagyon örül… Apa hozakodott elő az ötlettel: vegyünk egy rádiót! Nem lelkesedtem, de megadtam magam, tényleg nem tudtam jobbat, aminek ennyire örülne. A Tescoban találtunk egy kis aranyosat, ami árából ítélve eredetileg kék-fehér csíkos lett volna, de végül úgy döntöttek feketében még gazdaságosabb lesz. Tényleg volt öröm, mi meg nagyokat pillogtunk egymásra apával, hogy igen, ezt megint jól kitaláltuk, boldog a gyerek! Első nap még vele is aludt, és tényleg egész nap minden akörül forgott nála. Egyszer csak: (ctrl-v) „Eltörött a rádió antennája, majd jön a szerelőbácsi és megjavítja!” Igen, hiszen három a magyar igazság ugye?

IMG_5499

Az utolsó kis aranyos azóta is állandó tartozéka Mironnak, és a mai napig ha jön valaki hozzánk, így köszön: „Szia mami/doktor bácsi/Tomi/Andi stb… Eltörött a rádió antennája!”

Ezek után biztos kitaláljátok, hogy a csekély rajztudásommal - ami eddig lányos anyukaként kimerült cica, királylány, napocska és társai nem túl bonyolult ábrázolásában – milyen kihívásokkal kell szembenéznem nap, mint nap? Igen! RÁDIÓT rajzolok!

Nincsenek megjegyzések: