Árnyék és matrica

Ez nem a mi napunk volt, ma csütötökön volt péntek 13.

Ne ijedjetek meg, nem történt baj, de várom, hogy vége legyen.

Délelőtt Mincsi "árnyék és matricát" játszott. (Árnyékként követett, és tapadt rám, mint egy matrica.)

Ébredés után 1 órával már dörgölte a szemét, hogy álmos, pedig 9-kor kelt.

Délután ülve elaludt a kanapén kb. 1 perc alatt, majd 1,5 óra múlva sírva ébredt. Nagyon sokáig nem lehetett megnyugtatni, még az a tény sem villanyozta fel, hogy itt volt Tamás, az unokatestvére, akit imád. Se enni, se inni nem volt hajlandó - és ez sajnos az egész napra jellemző volt. :-( Tamás végül valami játékkal elcsábította, így feloldódott. Igen ám, de hamarosan jött a telefon, hogy az unokatestvéreknek haza kell menni, ami újabb ok volt a sírásra. Sírva kérte: "Tomi maradj itt!"

Ennyi röviden, nem részletezem tovább, nem volt ma egyszerű eset a kisasszony.

Lizzy, Noémi, Vicus, Eszter, köszönöm, hogy rendszeres olvasóim lettetek! Ígérem nem leszek minden alkalommal ilyen unalmas, mint ma. :-)

A kép tegnapi. Hancúrozott a játszóspaplanon.