2009. november 25., szerda

Életjel

Egy hete nem írtam, ne haragudjatok. Az ok: időhiány és alkotói válság. Minden rendben van velünk, nem vagyunk betegek szerencsére és remélem ez így is marad.
Igazából semmi fontos eget rengető dolog nem történt és semmi érdekes, mesélhető. Készülünk a karácsonyra, hétvégén már lakásdíszítés.

Minerva nagyon várja a Mikulást és a karácsonyfát. Sokat beszélgetünk róla, mesekönyveket nézegetünk és olvasunk, na és ugye ott vannak azok a hangulatos karácsonyi filmek. Minden napra jut belőlük.

Ma jött meg az ünneplő ruhája, persze azonnal fel kellett próbálni. Gondoltátok volna, hogy egy 28 hónaposnak ruhával is örömet lehet szerezni? Nem fényképeztem, azt hiszem ezt idén is profira bízom, és majd mutatom.

Mincsike ma odajött hozzám a konyhába:
- Ajuka! Kérek valamit!
- Mit szeretnél Kicsikém?
- Öööö…. Valami fenségeset!
Őőőőzik. Mit szóltok? Politikai pályára készül?

Egy másik aranyos:
- Nemsokára jön a Mikulás és ajándékot hoz minden kisgyereknek, aki jó volt. – magyaráztuk.
Mincsike a fejéhez kapott és elkeseredve megszólalt:
- És én nem kapok semmit?

Dehogynem, nem győzöm dugdosni. A garázsban gyűjtögetem, gondosan letakarva, mert nem szeretnék úgy járni, mint egyszer.
Karácsony előtt 1 héttel történt. Én a konyhában serénykedtem telefonon pletyóztam a barátnőmmel, amikor feltűnt, hogy nagy a csend a szoba felől, gyanúsan nagy.  Bementem és nem tudtam, hogy nevessek, vagy sírjak.
Martina a karácsonyi ajándéknak szánt Chou-chou  babát vetkőztette épp. Már akkor is több, mint 10 ezer forint volt és az lett volna a főajándék. Megtalálta. Már nem emlékszem, hogy jöttünk ki ebből a helyzetből és végül mit tettünk a fa alá, illetve a Jézuska mit tett, mert akkoriban még ő hozta az ajándékokat. Mint ahogy most is egy pár évig - remélem minél tovább – újra.

Ja, Martina! Csak szólok, mielőtt feltúrnád az egész garázst, a Te ajándékodat nem oda rejtettük. Van néhány jól bevált helyem bent a lakásban is.
Apáét először egyik fazekamban tároltam, Martináét pedig Apa zoknijai között. Ki hova nyúl a legkevesebbet… De már nem ott vannak, csomagolás után új helyet kaptak! A csomagolópapír pedig nem átlátszó!!! Én meg nem vagyok gonosz!

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nem vagy gonosz!!!! A meglapi jó! Én is megkaptam tegnap meglepinek az új Trutykó könyvet, de nem örültem neki.... mikor megláttam, tudtam, hogy egyedül kell mennem Pestre. Életemben először nem örültem egy meglapinek.:(

Olyan jó nektek, hogy már díszítitek a lakást! Rettentően irigy vagyok. :) De ez most érthető is.

Már megvannak az ajik? Szuper ügyes voltál!
Évus

Tinca írta...

Vicus! Dolgozol?? Most reggel olvastam, amit tegnap írtál. VÉGIG TUDOD CSINÁLNI!!! Írj majd, figyelni foglak.

Amúgy az ajiknak csak egy része van meg, a lakás pedig hétvégén lesz díszítve, addig még tisztára kell suvickolnom mindenhol - hát ezért sem vagyok gépénél újabban sosem.