Amikor azt mondtam Giginek, hogy azért nem írok, mert nem történt semmi különös, lehurrogott – hiszen egy kisgyerek mellett még egy Tescos bevásárlásról is bőven lehet sztorizni. Beismerem, ebben van némi igazság.
Címszavakban az elmúlt napok eseményei:
- Megrendeltük a cserepet, szeptember közepén remélhetőleg már a házunkon is lesz.
- Andi barátnőmék elmentek Ausztriába, októberig nem találkozunk :(
- Voltam bababörzén, veszegették a ruhákat, de még mindig nagyon sok van.
- Martinának megérkezett az ajándéka a szép bizonyítványért (iPad)
- Kb. 2,5 hete non-stop náthás vagyok
A legfontosabb dolgot a végére hagytam. Mincsikémnek végre pár hete éjszakára sem kell pelus! 2 éves volt, amikor nappalra elhagytuk, és majdnem egy évet kellett várni, hogy éjszakára is száraz legyen. Nem bánom, hogy nem erőltettem, hanem kivártam. Most már ez is kipipálva. Milyen nagylány már…
Most jöjjön néhány kép…
Barney-val a nagy kedvenccel a Tescoban. (A két kép között kb. 1,5 év különbség van.)
Itt Köriékkel Dottózott… Sajnos ez az élménybeszámoló kimaradt a blogból. Szerettem volna megkérni Andi barátnőmet, hogy írja meg, mert elsőkézből az igazi, de itthon tartózkodásuknak nagyon a végére sikeredett ez az élmény, így nem zargattam ilyenekkel.
Nem tudtam eldönteni, hogy a két kép közül melyik az édesebb, így mutatom mindkettőt…
Igen, ha nagyon koncentrál, kidugja… :) 
Számítógépezik. Csak a kép kedvéért, egyébként sosem. És ez nem csak üres mentegetőzés, tévét nézhet, csokit is ehet és mekiben is eszünk időnként, de számítógépezni nem szokott. 
Még mindig tekeri ám a haját. Illetve ezen a képen éppen Martináét a kis husis ujjaival.
Meccset néz az Árkádban…
Korábban már írtam, hogy mennyire allergiás vagyok a pónikra és a hercegnőkre… Ezt nézzétek: 
Addig fajult a dolog, hogy a legutóbbira már én hívtam fel Mincsike figyelmét a játékboltban… Imádja ezeket a kis szörnyecskéket…
Az egyik kis rémség beteg. Állandóan bibis, és folyik az orra.
- Töröld meg az orrom! – kéri a póni. Mincsike megtörli. Póni újra rákezd:
- Töröld meg az orrom!
Mincsike erre már kiakad:
- Az előbb már megtöröltem!
Ezt majd egyszer igyekszem levideózni, mert annyira édes, ahogy beszélget velük.
Szóval a pónik zöld jelzést kaptak, viszont hercegnős dolgokat köszönjük szépen, továbbra sem kérünk. A múltkor már volt egy újságunk, de szerencsére hamar kirajzolta (kiszínezte), úgyhogy gyorsan hagymát pucoltam rá.
Igazad volt Gigi, a semmi különösről is könnyű írni, most épp abbahagyni a nehezebb. :)
2 megjegyzés:
Jaj, de szep(ek) a nyelvkinyujtos kep(ek)!
Azok a szempillak...es eskuszom voros szeplos kislanynak nez ki, amit en ugye imadok:)
a Ponikhoz nem szolok hozza, nem utalom oket, de nem dijazom idehaza...
hercegnonk nekunk sincs, es nem is rajong ertuk Mici, inkabb ker betonkeverot...
Szeretnem, ha tobbet irnatok a semmirol, mert a blog nem arra van, hogy ha eget rengeto dolgo tortenik, csak akkor kell irni! Ertve vagyok?
Jee...meg jo ra a libafos szino polo??Lattad, hogy rajtunk meg a Toletek kapott rozsaszin volt a kacsas parkban?
Vörös és szeplős? Hihihi :))) Egyáltalán nem az, de a képen tényleg van benne valami.
Bizony, kicsit passzos a felső, de még jó, és nagyon szeretjük!!
Kiszúrtam a rózsaszínt Micin, csak elfelejtettem rákérdezni, hogy jól láttam-e.
Igyekszem írni gyakrabban, csak mire mindenre reagálok, elálmosodom. :)
Megjegyzés küldése