Helyszín: Puha ágyikó - este fél 11 körül.
Mincsike, miután telitorokkal elénekelte a cirmoscicát, bocibocit stb, még mindig nem akar aludni. Kár, mert én már tudnék. Aztán mégsem, mert lezajlik az alábbi párbeszéd, és elkezdem megint annyira imádni, hogy kimegy az álom a szememből. :-)
Mincsike: - Voltunk a tengepaton.
Anya: - Igen, voltunk a tengerparton, de most már aludj Kicsim.
Mincsike: - Mincsike is volt a tengepaton.
Anya: - Igen, Mincsike is volt a tengerparton.
Mincsike: - Aja is volt a tengepaton. - ekkor eszembe jut valami, elkerülvén, hogy megemlítse, a felsorolásból még hiányzó Apát és Martinát is. :-)
Anya: - Igen, anya is volt a tengerparton. Nemsokára megint megyünk nyaralni, de most már aludj légy szíves!
Mincsike: - Tengepatra?
Anya: - Nem, most nem a tengerpartra. De itt is lesz sok-sok medence. - Felül, cumi kirepül a szájából, következő mozdulattal már ott terem Martinánál, egyenesen a hátára (vagy a hasára? nem is tudom sötét volt) veti magát és elkezdi gyömöszölni, rázni.
Mincsike: - Martina ébresztő gyósan! Mindjárt megyünk nyajani hip-hip hurrá! :-)))))))
A történethez hozzátartozik még, hogy másnap reggel, amint kinyitotta a szemét, az volt az első mondata, hogy "mindjárt megyünk nyajalni". :-)
Örülök nagyon, hogy ekkora élmény volt neki a nyaralásunk, hogy két hónap múlva is emlegeti. Remélem Zalakaros is tetszeni fog neki.
Ma reggel ez volt az első mondata: "Én nem kaptam szagyit." (szagyi = fagyi)
Fagyiról álmodott a drágám, és ő nem kapott. :-( A szívünk szakadt meg, úgyhogy apuka hozott bőven, és a reggeli után persze azonnal evett is. :-) Csak reménykedem, hogy ma éjjel nem egy sisakos kaméleon fog megjelenni álmában. :-)
Reggel kérdezem tőle: - Megfésülhetlek?
- Igen - majd megtorpan, mutatóujját fölfelé emelve folytatja: - De nagyon óvatosan!
Imádom, ahogy beszél. Olyan szókincse van, hogy minden nap megdöbbent. :-)
Buzsi! Már éppen ideje volt, hogy rendszeres olvasóm legyél. :-) (Buzsi egyébként Zsuzsi, csak Martina évekkel ezelőtt így becézte, és most eszembe jutott.)
A ma 2 éves Dodócinknak millió puszit küld az egész családunk!
2 megjegyzés:
Köszönjük a szülinapi puszit!
Remélem hamarosan személyesen is meghúzkodjuk egymás fülét! :)
A párbeszédre pedig csak annyit... Nem is tudom, hogy lehet valaki 2 évesen ennyire okos... :) és édes... :)
Igen, én is remélem, hogy hamarosan találkozunk!
Megyek, írok Dodó blogjába. :-)
Megjegyzés küldése