Elsősorban Martinának ajánlom ezt a pár sort, mert tudom, hogy szereti a jól eltalált idézeteket. De természetesen szeretettel küldöm minden süntársamnak, aki kicsit is fontos nekem, és akinek kicsit is fontos vagyok.
“Néhány sündisznó roppant fázik egy téli éjszakán. Összebújnak hát, hogy egymást melegítve védekezzenek a hideg ellen. De mennél jobban összebújnak, annál jobban érzik egymást tüskéit, annál jobban szúrnak. Próbálnak hát távolodni. Csak hogy akkor ismét dideregnek.
Valahogy így van ez az emberrel is. Ha eltávolodik társaitól, minden kihűl körülötte, rideg lesz az élete. Ha közelít hozzájuk, némely szúrást, esetleg akaratlan tüskét el kell viselnie. De még mindig jobb szeretteink tüskés kedvét eltűrni, mint belefagyni az egyedüllétbe. Elvégre nekünk is vannak tüskéink, amelyeket a hozzánk ragaszkodók kénytelenek eltűrni. S ha él bennünk megértés, szeretet, e tüskepárbaj sosem okoz veszélyes sérüléseket.”
(Kun Erzsébet)
1 megjegyzés:
Gyönyörű idézet!
Azt hittem, nálatok lakik sünike. :P
Megjegyzés küldése