2010. január 2., szombat

Még mindig a karácsonyról

A karácsonyunkról keveset meséltem. Nem volt felhőtlen, itt és itt már említettem néhány dolgot, ami ezt alátámasztja.
Eszembe jutott még egy…

Martina egyik ajándéka 24-én még csak valahol a német-francia határ mellett egy depóban várta a kiszállítást. Illetve mi vártuk. Mert nem erről volt szó. (Csúnya Pixmánia!) Szerencsére Martina éretten reagált a helyzetre és nagyon örült, amikor 29-én végre megkapta.

Na jó, befejezem, innentől kezdve csak jót írok, hiszen az is történt velünk.
Például nagyon szép ajándékokat kaptam. Apától többek között egy Swarovski ékszerszettet, de a diadigitalizáló is ott lapult a fa alatt. Nem volt hülyeség az a kívánságlista én azt mondom. :) A facica-családom is bővült néhány új taggal, hála a barátnőimnek és Anyukámnak. Minden ajándéknak örültem, minden ajándék kedves volt, mindegyik másért.

Csak egyet emelnék még ki, Martina ajándékát. Nem tudom megszokni, hogy nem angyalkás rajzot, vagy gyurmából szaggatott karácsonyfát kapunk tőle. Egészen máshogy intézi már, ezúttal például a barátnőjével mentek el beszerző körútra. Nekem az egyik könyvet vette meg a kívánságlistámról, egy nagyon szép és nagyon lila gyöngysort, valamint egy karácsonyi macidíszt. Apájának hasonló jóságokat,  szóval tud a csaj.
Azt hiszem, vagy inkább csak remélem, hogy nekünk is sikerült az ajándékainkkal örömet szerezni neki is és másnak is.

Mi is történt még… Főztem, Sütöttem, Ettünk, ittunk, takarítottam, pihentünk, mérgelődtünk, sétáltunk, moziztunk, játszottunk. Most is a Wii volt a sláger, az valahogy még mindig megunhatatlan. Vettünk Jézuska hozott egy pókerkészletet, azzal is próbálkoztunk. Nem teszem a szekrény mélyére, mert szerintem használatban lesz – vigyázunk, tudom, függőséget okoz. Énekeltünk is, bár lehet, hogy azt csak én szeretek, a többiek meg jól tűrik, esetleg a saját érdekükben megpróbálnak túlkiabálni. (A karaoke úgy működik szerintem, hogy az élvezi csak, aki énekel. Hallgatni nem egy hatalmas élmény, sőt sokszor kifejezetten idegesítő. Legalábbis engem idegesít.)

Közben eszembe jutott, hogy nem is nagyon mutattam stúdiós karácsonyi képeket. Akinek tudtam a címét, annak küldtem e-mail-ben, de nem mindenkinek ment, így mutatok néhányat itt is.

IMG_9753 COPYkicsi IMG_9782 COPYkicsi
IMG_9762 COPYkicsi

Mincsike szomorú, és nem érti, hogy miért nem jön most egy darabig a Mikulás. Elhatároztam, hogy idén már októberben elkezdjük gyűjtögetni az ajándékokat, és már novembertől alakítjuk lassacskán az ünnepi hangulatot, hiszen olyan jó az ünnepvárás, tartson minél tovább. Maga az ünnep úgyis olyan rövid, és mire eszmélünk, már itt van a január. Hogy én mennyire utálom!

13 éve pedig milyen szép volt ez a hónap. De sebaj, most van egy szép majdnem 13 évesem. :) Uhh… Ideje lenne valami ajándékon törni a fejem…

Nincsenek megjegyzések: